Közös Hivatal | | Bürüs | | Endrőc | | Gyöngyösmellék | | Kétújfalu | | Kisdobsza | | Szörény | | Teklafalu | | Várad | | Zádor | | Óvodafenntartó Társulás |
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
|
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |
Az EU valamennyi tagországa számára kötelezõ összeírást az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK és az 543/2009/EK rendelete írja elõ. Az összeírás célja, hogy nyomon kövesse a mezõgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles képet adjon a hazai gazdaságirányítás, az Európai Unió és a gazdálkodók részére.
A feladat közvetlen megszervezését és az adatfelvétel végrehajtásának irányítását az egész ország területére kiterjedõ illetékességgel a KSH Szegedi Igazgatósága látja el. Az összeírást a KSH Szegedi Igazgatósága által kiadott -pecséttel és aláírással ellátott- igazolvánnyal rendelkezõ számlálóbiztosok végzik.
Ha felmondták a hitelszerzõdését,
vagy nem tudja fizetni törlesztõrészleteit,
ha végrehajtási eljárás indult Ön ellen,
ha közüzemi tartozás miatti végrehajtási eljárás indult Ön ellen,
ha ingatlanának elvesztése reális veszélyt jelent,
ha cége nehéz helyzetbe került.
Banki érdekegyeztetés és alku, konfliktus-kezelés, kompromisszum-keresés, jogi segítségnyújtás és egyéb lehetõségek
ELÉRHETÕ SEGÍTSÉG
INGYENES TELEFONOS ÉS INTERNETES TANÁCSADÁS
+36 70 432 8867, +36 70 253 2910
aranykartya@gmail.com
www.bankikarosultak.hu
Az okmányirodák július elsejét követõen nem írják át azokat a jármûveket, amelyek adás-vételét nem a megfelelõ tartalmú, teljes bizonyítóerejû magánokirattal igazolja az új tulajdonos - hívja fel az érintettek figyelmét közleményében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala.
A teljes bizonyító erejû magánokirat többféle lehet. Az elsõ az, ha az iratot a magánszemély maga írta - kézzel, és nem géppel - majd aláírta. Miután az adásvételi szerzõdés kétoldalú jogügylet, így azt elég gépelni, majd a feleknek aláírniuk, de az aláírás tényét - hogy nem más írta alá azt - két tanúnak kell igazolnia az okiraton. Emellett közjegyzõ hitelesítheti, ügyvéd ellenjegyezheti az okiratokat, ilyenkor nincs szükség tanúra.
A jármû adásvételi szerzõdések eddig is többnyire két tanúval készültek, de nem volt olyan kötött tartalmuk, mint ez év elejétõl. A közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló törvény viszont elõírja - ez év elejétõl - a kötelezõ tartalmat, a végrehajtásáról szóló kormányrendelet viszont megengedi, hogy július 1-ig liberális legyen az okmányiroda. Azt követõen sem új forgalmit, sem pedig törzskönyvet nem lehet kiadni, ha nem megfelelõ tartalmú a szerzõdés.
A törvény a szerzõdés tartalmát úgy határozza meg, hogy tartalmaznia kell az eladó és a vevõ személyi adatait, ide értve a lakcímet is, valamint a mûszaki adatokat. A végrehajtási rendelet ettõl jóval hosszabb, szerepel benne az elõbbieken túl a vételár, a forgalmi engedély és a törzskönyv száma, a vevõ birtokba kerülésének - a jármû átadásának - idõpontja, a szerzõdés hatálybalépésének napja, továbbá a felek nyilatkozata, amely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követõ, jogszabályban meghatározott határidõn - 15 napon - belül. Végül pedig a szerzõdésben szerelnie kell a felek nyilatkozatának arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történõ bejegyzéséhez fûzõdõ joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit. A közlemény kiemeli, hogy a kötelezõ tartalmi elemek hiányában nem kerülhet sor az új törzskönyv, illetve az új forgalmi engedély kiadására.
https://www.nyilvantarto.hu/kekkh/tartalom/hirek_aktualitasok_hu_100610.html
Lakosságszám Megszerezhetõ mandátumok száma
Bürüs 87 fõ 2 fõ
Gyöngyösmellék 329 fõ 4 fõ
Kétújfalu 710 fõ 4 fõ
Szörény 74 fõ 2 fõ
Várad 126 fõ 4 fõ
Zádor 355 fõ 4 fõ
Kétújfalu, 2010. június 29.
Hajas Endre
körjegyzõ
Az egészséghez való alapjog és az egészséges környezet biztosítása érdekében közös cél, hogy a parlagfû felszaporodását és terjedését allergén pollentermelése miatt megakadályozzuk. Mindez törvényi szintû rendelkezésként az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvényben került elõírásra, a földtulajdonosok és földhasználók számára egyaránt.
17. § (4) "A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfû virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követõen ezt az állapotot a vegetációs idõszak végéig folyamatosan fenntartani."
Jelentõs kárt okoz a mezõgazdaságban és pollenjétõl közel 2,5 millió ember szenved.
Az elmúlt napok szeszélyes és változékony idõjárása kedvezett a parlagfû fejlõdésének, növekedésének. A parlagfû ellen kézi gyomlálással, kaszálással és kapálással vagy vegyszeres gyomirtással védekezni kell.
Ha a földhasználó védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, a földhasználó költségére az eljáró hatóság közérdekû védekezést rendel el kül- és belterületi ingatlanokra egyaránt.
A fentieken túl a fertõzött terület nagyságától és a gyomborítottság mértékétõl függõen – a törvény értelmében – növényvédelmi bírságot is kell szabni.
A helyszíni ellenõrzést hivatalból vagy bejelentés alapján külterületeken – a korábbi évekhez hasonlóan – az ingatlanügyi hatóság /Földhivatal/ végzi. A helyszíni szemle során felvett jegyzõkönyvet további intézkedésre megküldi a közérdekû védekezés elrendelésére, és a növényvédelmi bírság kiszabására jogosult területileg illetékes megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának /növényvédelmi hatóság/.
,A belterületi ingatlanok vonatkozásában az önkormányzati jegyzõ és a MgSzH területi szerve egyaránt végezhet helyszíni ellenõrzést (parlagfû felderítést), azonban 221/2008. (VIII. 30.) Kormányrendelet értelmében a közérdekû védekezés elrendelésére csak a jegyzõ jogosult.
A felderítés adatait (jegyzõkönyv, helyrajzi szám, földhasználók adatai, egyéb bizonyítási eszközök) a jegyzõ köteles megküldeni a területileg illetékes MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának, aki a mulasztók ellen kiszabja a növényvédelmi bírságot.
A növényvédelmi bírságot, az eljáró hatóságnak ki kell szabni, e körben nincs mérlegelési jogkör. A növényvédelmi bírság mértéke 15.000 és 5.000.000 Ft között határozható meg. Ezen túlmenõen a hatósági eljárás költségeinek megfizetésére is kötelezhetõ a védekezést elmulasztó földhasználó. A helyszíni ellenõrzés az ügyfél elõzetes értesítése nélkül is végrehajtható.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a belterületi telkes lakóingatlanok mellett kiemelten ellenõrizendõ területnek minõsülnek:
Gazdálkodók figyelem!
Az egységes területalapú és az egyes vidékfejlesztési támogatások igénybe vételéhez teljesíteni kell a „Helyes Mezõgazdasági és Környezet Állapot” elõírásait. A vonatkozó rendelet szerint nem részesülhet támogatásban, illetve a már kifizetett támogatás visszavonható, amennyiben a földhasználó mezõgazdasági területeit nem tartja gyommentes állapotban. A jogszabályok a parlagfüvet veszélyes gyomnövényként külön nevesítik.
A parlagfû-mentesítéssel összefüggõ jogszabályi feladatok és kötelezettségek maradéktalan végrehajtása közös ügyünk és érdekünk.
Kaposvár, 2010. június 11.
Varga Gábor sk. Tóth István sk.
elnök titkár
,Idõs emberek ápolása
Az idõs emberek sokkal érzékenyebbek a melegre, a szabályozó rendszerben bekövetkezõ belsõ változások miatt és/vagy azon gyógyszerek hatására, amelyek beavatkoznak a normál homeosztázisba. Számos tanulmány bebizonyította, hogy a „négy fal” között (otthon ápolt idõs emberek) nagyobb a hõség okozta megbetegedések, illetve a halálozás kockázata. Ennek egyik oka az idõs emberek gyenge általános állapota, továbbá, hogy a kor elõrehaladtával nagy részük krónikus betegségben szenved vagy rokkant.
Élettani akklimatizáció
Az akklimatizáció rövid távon általában 3-12 napig tart, de a hosszú távú akklimatizáció a szokatlan hõmérsékleti viszonyokhoz akár évekig is eltarthat.
Amíg az izzadás folyamatos, addig az egyén meglehetõsen jól védekezik a magas külsõ hõmérséklet ellen, feltéve, ha a víz és nátrium veszteség pótlódik. A rövid távú akklimatizáció során a bõr felszíne verejtékezni kezd, mely megnöveli a maximálisan kiizzadható víz mennyiségét, és csökkenti a só koncentrációt. A hosszú távon bekövetkezõ változások az elõbbivel ellentétben stabilak és tartósan fennmaradnak. A hosszú távú alkalmazkodás eredménye során kevesebb az izzadás, alacsonyabb a sóbevitel, kevésbé növekszik a test maghõmérséklete, és kevésbé emelkedik a pulzus adott hõterhelés esetén.
Dehidráció - kiszáradás
Nagyon fontos a megfelelõ folyadék bevitel hõség idején. A dehidráció nagymértékben hozzájárul a hõterheléssel kapcsolatos megbetegedések kialakulásához különösen az idõs, gyenge fizikai állapotú és krónikus betegeknél. A hosszú idõ óta gondozás alatt állók esetében fennáll a veszélye az alacsonyabb 24 órás folyadék bevitelnek. Különösen nagy a kiszáradás kockázata azon gondozás alatt állók esetében, akiknél egyszerre több betegséget kezelnek.
A krónikus dehidráció következménye tovább súlyosbodik azáltal, hogy -az idõs egyént beutalják a kórházba, valamilyen akut probléma, pl. tüdõgyulladás miatt kezelik és- a korábbi dehidrációs állapotot figyelmen kívül hagyják.
A fiatalok -sportolók- esetében fennáll a minimális hiperhidráció veszélye alacsonyabb hõterhelési szinten, fokozott folyadékbevitel esetén ami fokozott sóvesztéshez (hiponatrémiához) vezet.
Kondíció
A kor és a betegség jól jelzik a kondíciót, mivel a kor elõre haladtával a betegségek, a mozgásképtelenség és a gyógyszerhasználat egyre gyakoribbá válik. A fizikai kondíció leromlása az idõs emberek körében csökkenti az izomerõt, a munka képességet, a szervezeten belüli hõszállítást, a hidratációs szinteket, az erek reaktivitását és a kardiovaszkuláris stabilitást. Ezek a változások magasabb kockázatnak teszik ki az idõs embereket, megnövelve a morbiditást és a mortalitást.
Túlsúly
A túlsúly is összefüggésbe hozható az alacsony edzettségi szinttel. A zsírszövetek vezetõképessége alacsonyabb, mint más szöveteké. A bõr alatti szövet ezért egy szigetelõ réteg a konduktív hõáram szempontjából. Egy túlsúlyos ember testtömeg kilogrammonként kevesebb hõt termel, ezáltal a maghõmérséklete megemelkedik. Ahhoz, hogy a hõ szétáramoljon a szervezetben, a túlsúlyos emberek esetében nagyobb mennyiségû vérnek kell átáramolnia a bõr alatti véredényekben, és ezért a kövér ember hõterhelés esetén nagyobb kardiovaszkuláris kockázatnak van kitéve. Emiatt a kövér emberek érzékenyebbek, nehezebben védekeznek a hõterhelés ellen, esetükben nagyobb a sérülések és a stroke kockázata.
Szakmai feladatok hõséghullámok esetén
Összeállította: dr Páldy Anna
Országos Környezet-egészségügyi Intézet
Az EC által támogatott EuroHEAT program és a WHO-ECEH Római Iroda ajánlásainak felhasználásával
,Cél: Klímaváltozás egészségi hatásai megelõzése, az alkalmazkodás elõsegítése. Idõjárás egészségi hatás elõrejelzõ rendszer mûködtetése.
Indoklás
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás, a hõhullámok egyre gyakoribbá válnak: 1992-2006 között a hõhullámok (minimum 3 egymást követõ napon a hõmérséklet a 26,6 C fok küszöbérték feletti) egyre sûrûbben jelentkeztek. Számszerûen évente 0,73 nappal nõtt a „hõhullám napok” elõfordulása, bár az egyes években jelentõs ingadozás figyelhetõ meg, az elmondható, hogy míg 1992 és 2000. között 6 hõhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001-2006 között 11 hõhullám következett be 52 igen meleg nappal. A közeljövõben is feltételezhetõ a hõhullámok ismét gyakori elõfordulása. Az elemzett 15 év adatai alapján feltételezhetõ a hõhullámok számának és tartamának növekedése.
,A nyári cselekvési terv elõkészítése:
- Az általános lakosság tájékoztatásának elõkészítése
- A kockázati lakosságcsoport védelmének elõkészítése
Cselekvési terv legfontosabb elemei hõhullám idején
Az általános lakosság informálása
Az alapellátás, a fekvõbeteg ellátó intézmények, nem önkormányzati szociális otthonok, karitatív intézmények, bölcsõdék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok informálása
Az önkormányzatok értesítése a hõségtervek aktiválásának szükségességérõl
Az ajánlások eljuttatása a kockázati csoportokhoz.
Zöld telefonvonalak aktiválása
Kapcsolatfelvétel az önkormányzatokkal
A szakmai segédanyagok kijuttatása az egészségügyi és szociális ellátó intézményekhez
Segítségnyújtás az intézményi hõségtervek elkészítéséhez
A kommunikáció megtervezése, kapcsolatfelvétel a helyi médiumokkal
Zöld telefonvonal kiépítése
,A fiatalok védelme érdekében felhívni az oktatási egységek figyelmét a szakanyagok elérhetõségére
A központilag kiadott hõség-elõrejelzés fokozatai a következõk:
· Figyelmeztetõ jelzés (1. fokozat, belsõ használatra): várhatóan napi 25Co-os, vagy azt meghaladó középhõmérséklet esetén, ami a halálozás kb. 15%-os növekedését valószínûsíti.
· Készültség jelzés – (2. fokozat) tájékoztatás az egészségügyi ellátó rendszer és a lakosság számára: ha a hõmérséklet legalább három egymást követõ nap várhatóan eléri (vagy meghaladja) a napi 25Co-ot (kb. 15%-os növekedés a napi halálozásban). Alternatív feltétel: legalább egy napra eléri a napi középhõmérséklet a 27Co-ot, ami kb. 30%-os napi halálozás növekedésnek felel meg.
· Riadó jelzés (3. fokozat): amennyiben várhatóan legalább három egymást követõ napon eléri a napi középhõmérséklet a 27Co-ot (kb. 30%-os emelkedés a napi halálozásban).
A riasztó rendszer a következõképpen mûködik:
A három fokozatú riasztó rendszer a következõképpen mûködik.
I. fokozat belõ figyelmeztetés 1-vagy 2 napig tartó magas hõmérsékletrõl (napi átlaghõmérséklet >25 oC). Az információt az OKI eljuttatja az Országos Mentõszolgálatnak.
II. fokozat: az EU által támogatott EuroHeat hõhullám elõrejelzõ rendszere, valamint az Országos Meteorológiai Intézettõl kapott adatok alapján szükségessé váló hõségriasztás elrendelése végett az OKI értesíti az országos tisztifõorvost, aki a hõségriasztást és az ehhez kapcsolódó akciót elrendeli az ÁNTSZ intézetei részére.
,Logisztika:
1. lépés OKI x napon értesíti az országos tisztifõorvost arról, hogy
nagy valószínûséggel x+2 nap múlva 3+n napig tartó hõhullám várható. A hõhullám várható végét 1 nappal elõre hasonló módon jelzi.
2. lépés: az OTH az információt emailon keresztül optimális esetben 1 órán belül eljuttatja a regionális tisztifõorvosi intézetekbe, akik továbbadják az információt a kistérségi intézeteknek – az üzenetet elküldi az OKI-nak is.
Az ÁNTSZ feladatai riasztások esetén:
1. I. fokozat: nincs teendõ, az OKI értesíti az Országos mentõszolgálatot a várhatóan 1-2 napig tartó rendkívüli meleg idõjárásról.
2. II. fokozat:
A riasztás az organogram szerint elindul. Igen fontos, hogy az információ a várható hõhullám megérkezése elõtt 2 nappal, még munkaidõben elérje a célszervezeteket, hogy fel lehessen készülni az elõzetesen elkészített tervek szerinti akciók végrehajtására.
Az ÁNTSZ feladata országos szinten:
Az ÁNTSZ feladata regionális, kerületi és kistérségi szinten (errõl elõzetesen körlevelet ad ki az OTH, a riasztás idején elegendõ hivatkozni a körlevélre):
,
A/ Az ÁNTSZ regionális intézetei értesítik az egészségügyi fekvõbeteg ellátó intézeteket a rendkívüli idõjárási helyzetrõl, felhívja a következõkre az ellátók figyelmét (a vonatkozó háttéranyagot a felkészülési idõszakban elõzetesen eljuttatja az intézményekbe, 1. sz. melléklet)
Az ÁNTSZ kerületi és kistérségi intézetei értesítik az alapellátást (a háziorvosi szolgálatot) a rendkívüli idõjárási helyzetrõl,
· felhívja a figyelmet a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kísérésérõl
· a sürgõsségi gyógyszerkészlet feltöltésére
· a gyógyszerek hûtõszekrényben való tárolására
· a gyógyszerek mellékhatásainak megelõzésére
· A háziorvosok és gyógyszerészek figyelmét fel kell hívni arra, hogy felelõsségük van a lakosság tanácsokkal és információval való ellátásában.
B/ Értesítik az önkormányzatokat, felhívják a figyelmet a következõ intézkedések megtételére
1. Hõségtervek aktiválása
1. Szociális ellátó intézményekben (2. sz. melléklet)
2. Házi gondozó szolgálatnál
1. Ivóvíz minõségû víz biztosítása a közterületeken
2. Gyakoribb locsolás az esti órákban (közutak, parkok)
3. Igénybe vehetõ légkondicionált közintézmények listájának közzététele
4. Hosszantartó aszály esetén fellépõ hõséghullám idején célzott, illetve fokozott ellenõrzése a megfelelõ minõségû ivóvíz biztosítása érdekében. Az ÁNTSZ aktív részvétele a vízkorlátozással kapcsolatos helyi intézkedések elrendelésében.
5. Villamos áramszolgáltatás zavartalanságának biztosítása
6. Hajléktalanokkal való törõdés, ivóvíz biztosítása
7. Bölcsõdék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok értesítése
,C/ A lakosság tájékoztatása a veszélyekrõl és a megelõzés lehetõségeirõl
D/ Az egészségi hatás folyamatos értékelése régiós szinten a napi sürgõsségi mentõ igénybevételi adatok, illetve a nyers napi halálozási adatok alapján. Indokolt esetben az intézkedések módosítása.
III. fokozatú riasztás rendkívüli, katasztrófa helyzetnek minõsül, ebben az esetben a Fõvárosi / regionális védelmi bizottság dönt a rendkívüli intézkedések meghozataláról az országos illetve regionális tisztifõorvos kezdeményezésére.
Tennivalók:
a/ a II. fokozatban leírtak végrehajtása
b/ a megnövekedett betegellátás megszervezése a megnövekedett betegforgalom korábbi évek adatai alapján becsült növekedése, illetve a folyamatosan gyûjtött „real time” adatok alapján.
Hûtött közintézmények megnyitása
Közlekedésre vonatkozó intézkedések megtétele
Strandok nyitvatartásának meghosszabbítása
,
Értékelés
A hõségterv ellenõrzése két irányú:
1. A folyamat ellenõrzése
2. A hatás ellenõrzése: a folyamatosan gyûjtött „real time” halálozás, sürgõsségi mentõhívási adatok alapján
Az ÁNTSZ ezen szempontok alapján jelentést készít, melyet eljuttat az OKI-nak szeptember-október folyamán. Összegzõ jelentést készít az éves jelentés kereteiben.
A fõbb üzenetek a lakosság részére
Kerüljük a meleget | Fontos megjegyzések |
Hûtse lakását | Fontos a szobahõmérséklet mérése!! |
Napközben tartsa az ablakokat csukva, használjon függönyt vagy egyéb sötétítõt. Lehetõleg éjszaka szellõztessen. Kapcsolja ki a nem fontos elektromos készülékeket (még a világítást is). Ha van légkondicionáló berendezése, ennek mûködtetése idején tartsa csukva az ajtót és az ablakot. | Hõhullámok idején, amikor a külsõ hõmérséklet 35-39 oC közötti, az ideális belsõ hõmérséklet 28 fok körüli.- nem javasolt a túlzott légkondicionálás. A ventillátort csak rövid ideig lehet használni, mivel kiszárítja a szervezetet! Fontos a fokozott folyadékpótlás! |
Ha a fent említettek nem valósíthatók meg, töltsön el legalább 2-3 órát légkondicionált helyen | Biztosítva van-e a hûtött helyek elérhetõsége? Csak ennek megléte esetén ajánlható! |
Kerülje a megterhelõ fizikai munkát, tartózkodjék árnyékban a legmelegebb órákban |
|
A következõ nyárra gondoljon arra, hogyan hûtheti lakását („hideg” festék, párologató, zöld növények). |
|
Tartsa testhõmérsékletét alacsonyan, és fogyasszon sok folyadékot, elõzze meg a kiszáradást |
|
Gyakran zuhanyozzon vagy fürödjön langyos vízben | Idõseknél növelheti az elesés veszélyét |
Használjon vizes borogatást, hûtse lábát langyos vízben |
|
Viseljen világos, természetes alapanyagú, bõ ruhát. Ha a napra megy, viseljen széles karimájú kalapot és napszemüveget |
|
Rendszeresen fogyasszon folyadékot, ne fogyasszon alkohol és magas cukortartalmú italokat | Fontos a sópótlásra való figyelmeztetés! Vízmérgezés veszélye! A coffein vízhajtó hatására is fel kell hívni a figyelmet |
Ha rendszeresen szed gyógyszert, kérdezze meg kezelõorvosát, hogyan befolyásolják a gyógyszerek a folyadékegyensúlyt | A lázas betegekre különösen oda kell figyelni! Fokozattan ügyeljünk a lázas gyermekek folyadékpótlására |
Ellenõrizze testhõmérsékletét! | Fontos tudatosítani, hogy ha a testhõmérséklet 38 fok fölé emelkedik, az már káros az egészségre. 39 fok felett hõguta! 40 fok felett életveszélyes állapot! |
Tárolja gyógyszereit megfelelõ hõmérsékleten | Ha a szobahõmérséklet 25 fok fölé emelkedik, célszerû a gyógyszereket hûtõben tárolni akkor is, ha ez nincs ráírva a dobozra! |
Keresse fel orvosát, ha krónikus betegségekben szenved, vagy többféle gyógyszert szed. Ha bármi szokatlan tünetet észlel, azonnal keresse fel orvosát |
|
Tájékozódjon az igénybe vehetõ segítségekrõl |
|
,
Intézményi felkészülés segítése
A kiértesített intézmények számára javasoljuk, hogy a rendelkezésükre álló lehetõségek (fizikai és szervezési adottságok) birtokában minden tõlük telhetõt tegyenek meg a területükön átmenetileg vagy állandóan tartózkodó sérülékeny csoportok, személyek hõség-védelme érdekében – a hõség-védelem mind az intézmény munkatársaira, mind a befogadott személyekre az érintettség mértékében egyaránt kell vonatkozzon.
Az erre történõ felkészülés javasolt feladatai a következõk:
Ø a technikai megoldások,
Ø a szervezési intézkedések, valamint
Ø az egyéb (pl. fokozott orvosi ellenõrzés stb) lehetõségek terén.
5. Intézményen kívüli segítséget nyújtó szervezetek és elérhetõségük felkutatása.
6. Reálisan végrehajtható, egyszerû intézkedésekbõl álló cselekvési terv összeállítása a fenti 1-5. pontok ismeretében a három hõség-elõrejelzési fokozat esetére. A terv vezetõség részérõl történt elfogadása után annak ismertetése mind az intézmény teljes munkatársi állományával, mind az intézményben befogadott, elsõsorban sérülékeny csoportokkal (személyekkel). Ennek során kívánatos azt is megbeszélni, ki milyen módon tud adott alkalommal szervezetten vagy öntevékenyen részt venni a védekezésben.
7. Elhatározás arra vonatkozóan, hogy a lezajlott védekezés tapasztalatait utólag rendszeresen elemezzék, a következtetéseket levonják és módosításokat végrehajtsák. Szükség esetén célszerû a fontos vagy újszerû tapasztalatokat az Országos Környezet-egészségügyi Intézet felé jelezni.
A fentiekben javasolt feladatokat az intézmény vezetõsége saját belátása szerinti módon és eszközökkel hajtja végre, de a fenti átfogó intézkedés és annak rövid, korrekt dokumentálása minden érintett intézmény részérõl elvárható.
A 2010. júniusában folyó felvétel a magyar agrárstatisztika történetének hetedik teljes körû összeírása. Az adatfelvétel szükségességét az támasztja alá, hogy a legutóbbi, (2000. évi) teljes körû összeírás óta folytatódott a magyar mezõgazdaság átalakulása, de emellett újabb kihívás elé állította az agráriumot az is, hogy 2004-ben Magyarország az Európai Unió tagja lett. Az összeírás feladata, hogy átfogó képet adjon a döntéshozók és a gazdálkodók részére az átalakulás folyamatáról, a mezõgazdaság jelenlegi szerkezetérõl és az ágazat szereplõinek helyzetérõl.
Az ÁMÖ kiterjed a földhasználat, a növénytermesztés, az állatállomány részletes feltérképezése mellett a mezõgazdaságban foglalkoztatottak összeírására, mezõgazdasági szolgáltatások nyújtására és igénybevételére, valamint a mezõgazdasági termelési módszerek –talajmûvelési, öntözési, trágyázási stb. eljárások– számbavételére is. Újdonság, hogy a gazdaságokat nem a gazdálkodó székhelyével (lakhelyével), hanem a legfontosabbnak ítélt mezõgazdasági tevékenység (pl.: valamely növénytermesztési ágazat, állattartó telep, stb.) földrajzi helyével azonosítjuk. A földrajzi hely meghatározásához a helyrajzi számot, vagy a területalapú támogatások esetében meghatározott MEPAR-azonosítót használjuk fel.
A termelõket, egyéni gazdaságokat szakszerûen felkészített összeírók keresik fel és személyes megkérdezés során töltik ki a kérdõíveket, míg a gazdálkodó szervezetek a kitöltött kérdõíveket postán küldik vissza a KSH-nak. Mivel az összeírást törvény írja elõ, a kérdésekre a válaszadás kötelezõ, megtagadása szabálysértési eljárást von maga után. Az adatgyûjtést elrendelõ uniós és hazai jogszabályok értelmében Magyarországon adatot kell szolgáltatni az olyan mezõgazdasági tevékenységet folytató háztartásoknak és társas vállalkozásoknak, akik az összeírás eszmei idõpontjában (2010. június 1-jén):
· mezõgazdasági hasznosítás alatt álló termõterületet használnak, vagy
· mezõgazdasági haszonállatot tartanak, vagy
· intenzív kertészeti termelést, illetve gombatermesztést folytatnak, vagy
· mezõgazdasági szolgáltatást végeznek.
,
A KSH érintett munkatársain kívül országosan mintegy 13 ezer összeíró, továbbá 3 ezer felülvizsgáló és területfelelõs vesz részt az összeírás végrehajtásában. A résztvevõk személyre szóló igazolványt kapnak, mely a személyazonosságot igazoló okmánnyal együtt érvényes. Szükség esetén az igazolvány sorszáma alapján, a KSH területileg illetékes szervezeti egységeinél ellenõrizhetõ annak jogszerû használata. Az összeírás idõszakában a KSH munkatársai az ingyenesen hívható 06-80-200-224-es telefon-számon érhetõk el, s készségesen válaszolnak az összeírással kapcsolatban felmerülõ kérdésekre.
A lakosság a médiából (tv, rádió, országos és helyi sajtó) értesülni fog az adatfelvételrõl. A KSH kéri a települések jegyzõit, hogy szükség esetén – a lakosság tájékoztatásával, az összeírásban résztvevõk szervezésével, az összeírók képzéséhez szükséges helyiség biztosításával, az adatfelvétel során esetlegesen felmerülõ problémák kezelésében, stb– segítsék a statisztikusokat az országosan is kiemelt fontosságú feladat eredményes végrehajtásában.
Központi Statisztikai Hivatal
Pécsi Igazgatóság
A szakmai iránymutatás megtekinthetõ feltolt_link(3350)
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján megjelent tájékoztatás az alábbiak szerint érhetõ el: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13591&articleID=41386&ctag=articlelist&iid=1
Design by szobidani | Eddigi látogatók száma: 875979 | kozoshivatal.hu © 2013 |